Színház

Kapitalizmus – geometriai sorrendben ábrázolva

  • Sisso
  • 2018. augusztus 5.

Színház

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadását a belgrádi szerb publicista és rendező Zlatko Paković írta és állította színpadra. Aktivista színház ez is, és ugyanúgy az egykori szocialista propagandát mímelő és kigúnyoló jugoszláv avantgárd folytonosságában gyökerezik, mint a társulat vezetőjének, Urbán Andrásnak az előadásai. Didaktikus, de hajszálfinom, fennkölt és istenkáromló, egyéni és közösségi játékra egyaránt építő, a drámát újrateremteni igyekvő alkotás.

Nyitányként egy műpucér nő kendővel a fején dalban mondja el a kapitalizmus lényegét, miszerint az nemcsak egy rendszer, hanem az is, ahogyan élünk és érzünk. Aztán a színház szerepét citálgatja, hogy az mindenekelőtt moralitás. Majd következik a történet, illetve a zenés moralitásjáték, hatásos képekben. Egy Németországból kiutasított, iszlám értelmiségi migráns csoport Szabadkán találja meg a számítását, kibucba tömörül és patkánytenyésztéssel, -feldolgozással és -értékesítéssel foglalkozik. Az internacionalista antidráma színészei Nagyabonyi Emese, Demeter Helga, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor, Mikes Imre Elek és Molnár Zoltán az előadásban is a saját nevükön szerepelnek, nem véletlenül. Elkötelezett, bátor és szakavatott kollektívaként viszik el a desszertig, azaz a nyilvános akasztásig a darabot, de közben Kant és Spinoza szelleme is megjelenik prezentáció formájában, meg Mezei Szilárd zenéje is segít összefogni a szélsőségeket. Nem marad el a hatás, borsot törnek a vén Európa nézőseregének orra alá.

Zsámbéki Színházi Bázis, június 29.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.